Ébredőben a tokaji vár!

    Évszázados álmából támad fel most Tokaj vára! A 2007 augusztus 24-e óta zajló alaprajzhitelesítő ásatásoknak köszönhetően egyre több fal és tárgyi lelet kerül elő a Tisza – Bodrog összefolyásánál, a Bodrogközben elhelyezkedő vár területén (1. kép, 2. kép) A feltárást a Tokaji Várbarátok Köre Egyesület megbízásából a Herman Ottó Múzeum végzi, a szerző terepi vezetésével. Jelen cikkemben ismertetni kívánom, hogy milyen új eredményekről számolhatok be, ezzel az eddig még régészeti szempontból soha nem kutatott várral kapcsolatban.

Először is szeretném felhívni azokra a terepjelenségekre a figyelmet, amelyek alapján az ásatást el mertem kezdeni, különösebb előkészületek nélkül (gondolok itt a geodéziai és geofizikai felmérésekre).¹

1.: A Bodrog partján még ma is áll egy falszakasz (3. kép, 4. kép, 5. kép), ami egyértelműen középkori, hiszen rajta két lőrés is felfedezhető (sőt egy 1936-os fénykép tanulsága szerint (6. kép) ez a falszakasz nagy kiterjedésű és több szintes – ezért egyértelműen azonosítható a 17.századi forrásokban emlegetett Merítő-bástya ágyú kazamatájával, ami szintén kétszintes).

2.: A vár keleti részén, a 610. helyrajzi számú telken látható egy alaktalan falcsonk, melyet alapként használtak egy 20. században épült házhoz. Ennek középkori eredete szintén valószínűnek tűnt, a házalaptól jelentős mértékben elütő, mészhabarcsos kötőanyaga miatt (6. kép, 7. kép, 8. kép, 9. kép).

3.: Ugyanezen a telken található egy nagy méretű, körülbelül hat-hét mázsás, andezitből faragott kő is, melyen mesterséges bemélyedések láthatóak – valószínűleg korabeli zárszerkezetek helyei (10. kép,  11. kép, 12. kép, 13. kép, 14. kép, 15. kép, 16. kép). Ezért a kő egy korabeli kapu függőleges elemeként értelmezhető. Sajnos a kő nem eredeti helyén áll, illetve fekszik, de jelentős súlya miatt feltételezhető, hogy eredetileg is a közelben helyezkedhetett el. Mérete pedig egyértelműen „vár léptékű”.

4.: A várszigetnek nevezett területen (ma csak félsziget, de a középkorban valóban minden oldalról folyó kerítette az erődítményt) ma is található egy belső tó, mely érdekes – félköríves, „kifli” alakú és sokkal mélyebben helyezkedik el, mint az átlag járószint. Ha rátekintünk a várról fennmaradt középkori alaprajzokra, akkor azokon is láthatunk egy belső területet, mely mélyebben fekszik (17. kép, 18. kép, 19. kép). Ez, a belső várat kerítő szárazárok. Már első ránézésre is világosan látszik a középkori és a mai mélyedés alaprajzi hasonlósága – ezért a mai tó belső oldalán kell elhelyezkedjen a vár legkorábbi része: a négybástyás belső vár az öregtoronnyal és a Mátyás korabeli palotaszárnnyal. És valóban ez a legmagasabban fekvő területe az egész várszigetnek!²

5.: A külső várat a középkorban egy mesterségesen ásott (?) csatorna keríti, mely a Bodrogot és a Tiszát köti össze a vár mögött. Ez a csatorna ma is megvan, sőt neve sem változott: a középkor óta Kisbodrognak hívják. Csupán annyi az eltérés, hogy ma már nem folyik bele a Tiszába, hanem ÉK-re, a Bodrogköz irányába kanyarodik, de egy szakaszon nyomvonala követi a középkori medret – így a vár helyének meghatározásakor ez is számba veendő terepalakulat (20. kép) -az alaprajzért köszönet Jurecz Lászlónak)

6.: Továbbá, ha az ember sétálgatás közben kezébe veszi a hitelesnek tekinthető későközépkori alaprajzokat (Jacob von Holst, illetve Lucas Georgh Schicha munkáit (21. kép 22. kép) és figyelembe veszi az eddig felsorolt terepjelenségek elhelyezkedését – mint meghatározó tényezőket, akkor rájön, hogy a felszínen tapasztalható 20-50cm-es felszíni szintkülönbségek ott jelentkeznek, ahol egykoron a középkori várfalak álltak.

 

    2007 tavaszán tehát megállapítottam, hogy ezen megfigyelések alapján egészen jól azonosítható a vár egykori elhelyezkedése a jelenlegi felszínen. Ezek után úgy döntöttem, hogy engedve a Tokaji Várbarátok Köre Egyesület felkérésének megindítom a vár alaprajzhitelesítő régészeti feltárására vonatkozó engedélyeztetési eljárást, mint a Herman Ottó Múzeum munkatársa. Aki csinált már ilyet, az tudhatja, hogy az ásatási engedély megadásának többek között egy alapvető feltétele van: és ez a megfelelő anyagi háttér megléte. Mivel ilyennel sem a Várbarátok Köre, sem a Múzeum nem rendelkezett ezért hálás köszönet illeti a miskolci Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt és annak vezetőjét: Paszternák Istvánt, aki bízva bennem és a várbarátokban mégis aláírta az engedélyt.

    A „kincset érő” pecsétes papírt augusztus második felében vehettem kezembe és ennek birtokában neki is kezdtem az ásásnak, több lelkes önkéntes segítségével. A feltárás természetesen több napos dzsungelharccal kezdődött, hogy egyáltalán kialakítsuk a majdani ásatási felszínt. De mikor ezzel megvoltunk mellénk állt a szerencse! A 610.számú telken lévő alaktalan falcsonkról kiderült 23. kép, 24. kép, 25. kép, 26. kép, hogy egy három méter széles fal fölből kiálló, lepusztult része (27. kép, 28. kép, 29. kép, 30. kép, 31. kép) ! És maga a fal pedig a vár egyik legfontosabb építményének a vár kelti oldalán lévő ötszög alakú bástyának (Vasaló bástya) az északi fala (32. kép, 33. kép 34. kép 35. kép, 36. kép, 37. kép, 38. kép, 39. kép, 40. kép, 41. kép, 42. kép, 43. kép, 44. kép, 45. kép, 46. kép, 47. kép, 48. kép, 49. kép, 50. kép, 51. kép, 52. kép, 53. kép, 54. kép, 55. kép, 56. kép, 57. kép, 58. kép 59. kép, 60. kép, 61. kép, 62. kép, 63. kép, 64. kép, 65. kép, 66. kép). Ezt az épületet Serédy Gáspár a Habsburgok kegyeltje építette a 16. század harmincas éveinek környékén, hogy a Tisza túloldalán, János Zsigmond által épített, ellenséges faerőd támadásait megfelelő védművel ellensúlyozza. Ez akkor egy önálló bástya volt, melyet a korábban épült négybástyás belső várból – akkor még – fahídon lehetett megközelíteni. Később, ahogy a 16. század közepén kiépül a Némethi Ferenc féle nyolcbástyás, kőből épült külső vár (amely szintén ehhez a bástyához csatlakozik mindkét oldalról (67. kép) már ezt a fahidat is átépítik kőhíddá, majd fedett átjáró folyosóvá.

    Szóval szerencsés módon – az előzetes sejtéseket beigazolva – már az első napokban sikerült azonosítani ezt a rendkívül fontos bástyát. Azóta pedig már minden fontosabb pontját megkutattuk, így tudjuk, hogy helyenként négy méter magas álló falakkal is számolhatunk (a magas vízszint ellenére!), a bástya méretei pedig 27x17,2 m, 3 m széles falakkal. Az azóta végzett munkálatok során pedig azonosítani tudtunk a 15. században épült belső vár négy külső falából hármat (68. kép, 69. kép, 70. kép, 71. kép, 72. kép) és négy kerek bástyájából kettőt (73. kép, 74. kép, 75. kép), amiknek környékéről már számottevő középkori és kora újkori leletanyag is előkerült(Cserépmozsár1-3; Mária Terézia erdélyi verete 1765-ből 1-2; XVIII-XIX.sz-i leletek 1-6), köztük 17. századra datálható kályhacsempék (17.sz-i kályhacsempe; Kályhacsempe)és egy talán 16. századi alakos kályhacsempe is(Alakos kályhacsempe)! Tekintve, hogy a vasaló bástyánál megtaláltuk a külső vár falának indítását és hogy a Bodrog parti Merítő bástya helye is azonosítható (innen egy páncéllemez? került elő (Páncéllemez)), ezért a jelenlegi adatokat figyelembe véve, november 15-ig (az ásatási engedélyben megszabott időhatár) sikerülni fog mind a belső, mind a külső vár alaprajzának hitelesítése (Lucas Georgh Schicha 1664-es alaprajza- a hitelesített részek pirossal jelölve ).³

Reméljük, hogy meglévő eredményeinkre sokan felfigyelnek majd és így lehetővé válik a vár további kutatása is – már megfelelő finanszírozással.⁴ Sőt a továbbiakban talán megvalósulhat a vár bemutatása, a terület turisztikai hasznosítása is – és ha belegondol az ember, hogy Tokajban minden valószínűség szerint három vár is állhatott… …kicsit megborzong – a kiaknázatlan lehetőségektől.⁵

Makoldi Miklós

ásatásvezető régész

 

1 Több oka van annak, hogy a régészeti kutatást nem a geodéziai és geofizikai felmérésekkel kezdtem: az első ok – nem titok – a megfelelő anyagi háttér hiánya. A második pedig az, hogy elvileg létezik a tokaji várról egy 50cm-es szintközökkel felmért szintvonalas térkép, mely az ásatás megkezdésekor még nem volt elérhető, de az elmúlt napokban sikerült hozzájutnom. Ez gyakorlatilag – időlegesen – helyettesítheti a pontosabb geodéziai felmérést és a térinformatikai modellt. Harmadrészt az egyébként nagyon hasznos geofizikai felmérés a terepen gyakorlatilag lehetetlen, mivel a terület nagy részét két-három méter magas, bozótos aljnövényzet és 15-25 méter magas fák fedik. Tehát előbb legalább ligetesíteni kellene a felszínt, hogy mind a geofizikai, mind a pontosabb térinformatikai felmérést kivitelezni lehessen. Mindehhez természetesen pénzre van szükség, amire csak akkor pályázhatok sikeresen, ha már komolyabb eredményeket tudok felmutatni – ezért választottam azt, hogy csupán a terepalakulatok szemrevételezéséből kiindulva megpróbálkozok egy alaprajzhitelesítő ásatással – egyelőre elhalasztva a költséges felméréseket.

2 Magyarázatra szorul, hogy az egykori szárazárokban miért van jelenleg víz? A válasz sajnálatos módon az, hogy az 1954-ben értelmetlen módon megépített tiszalöki vizierőmű kártékony hatása miatt található az egykori szárazárokban jelenleg víz. Ez az erőmű Tokajtól körülbelül 15 km-re helyezkedik el, ennek ellenére Tokajnál is legalább három méterrel emelte meg a talajvíszintet – tönkretéve ezzel a mélyebben fekvő tokaji pincéket, a kistokaji házakat, melyek azóta salétromosak; és nem utolsó sorban az összes taktaközi település lakóházainak nagy részét. Sajnálatos módon a vár egy része is a talajvízszint alá esik ily módon – például az imént emlegetett Merítő bástya ágyúkazamatájának alsó szintje. A teljesebb várfeltárás szempontjából tehát mindenképp szükséges lenne a tiszalöki vizierőmű megszüntetése – amely sok Tokaj környékén lakó ember régen dédelgetett álma.

3 A várfeltáráshoz nyújtott önzetlen segítségéért köszönet illeti a helyszínen végzett munkájukért Tokaj város lakosait, köztük név szerint: Fakla Bélát (és gyermekeit), Csörsz Lászlót, Nyesti Györgyöt; a Tokaji Természetvédő Egyesület tagjait (TOTEM); a Tokaji Ferenc gimnázium diákjait; és a Városi Kincstárt, aki négy emberrel járult hozzá a munka végzéséhez.

4 Megfelelő finanszírozásnak tekintem azt, ha már néhány százezer forintunk lesz egy ásatási évadra: ebből lehet embereket alkalmazni és esetleg néhány órára kihívni egy JCB markolót, hogy a meddő földrétegeket és a felszíni növényzetet eltávolítsa. (Ezúton szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha valamely nemes lelkekben kedv támad e magasztos cél anyagi vagy fizikai támogatására, az nyugodt szívvel keressen meg a következő e-mail címen: Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez ).

5 Kiaknázatlan lehetőségek:

1.: Azonosítani az Anonymus által említett Hímesudvar nevű földvárat.

2.: Azonosítani a 13. század második felében egzisztáló Kőrév (?) nevű kisvárat mely kőből épült.

3.: Mindhárom várat bemutathatóvá tenni – azért hogy megismerje az érdeklődő közönség és hogy büszke lehessen rá Tokaj lakossága és bárki aki szereti a magyar történelmet.

A három Tokaji vár történetéhez lásd legújabban: Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig. Magyarország várainak topográfiája I. Budapest-Miskolc 2007.: 132-134, 158-160. (Ezúton tennék egy észrevételt a Tokaj – Abafi sánc lelőhely nevű vár azonosításához, melyet a szerző(k) a 13. századi óvárral azonosítanak, többek között egy 1704-es térkép alapján, melyen a „C” betű jelöli az Abafi sánc helyén (mai Patkó-bánya mellett) az omladozó romokat (idézett mű: 158. oldal). Megvizsgálva az 1704-es térképet – mely eredeti, hiteles másolatban a Tokaji Múzeumban található – látható, hogy az Abafi sánc nevű területet nem „C”, hanem „G” betűvel jelöli a térkép – ami a francia jelmagyarázat alapján a város felé vezető legközelebbi utat vagy a Tokajhoz legközelebb eső városrészt jelöli (premiére aproche), de nem omladozó romokat. A „C” betű a Rákóczi vár földsáncainál van feltüntetve (amik valóban omladoztak – „C”=auvrages ruinés) és nem a hegyen, az Abafi sáncnál. Ezek alapján elképzelhető, hogy a 13. századi óvár mégis a Finánc-domb környékére lokalizálható és nem a Patkó-bánya melletti dombra (Abafi sánc). Természetesen a kérdés további kutatást igényel.)