Perényi Péter 1534-37 között megépítette a lakótornyot és a hozzá csatlakozó várfalakat (belső vár); a városfalak 1541-re már álltak, a korabeli építési felirat szerint. Perényi Péter a keleti palotaszárny építését 1540-ben kezdte -kőfaragványok utalnak erre - és fia, Gábor fejezte be 1563-ban.

Alsó védőfolyosó: A pinceszint védelmi jellege mellett raktározásra is szolgált.Az első emelet magasságáig a torony változatlanul őrizte meg a XVI. századi állapotot. Az ötszintes építmény szintenként váltakozva hadászati és lakó funkciót töltött be. Az első emeleten a kincstár és a levéltár, a második emeleten az ebédlőpalota és lakóterek kaptak helyet. Ma már csak nyíláskertek utalnak a harmadik emelet egykori helyiségeire.

Az Öregpalota: Lipót rendelete nyomán Patak külső várát felrobbantották a császáriak. A megmaradt belső vár azonban jelentős szerepet játszott az 1703 és 1711 között lezajlott függetlenségi küzdelemben. A szabadságharc vezérlő fejedelme, II. Rákóczi Ferenc 1708-ban Patakra hívta össze az utolsó kuruc országgyűlést, amely az Öregpalotában ülésezett. Ezen mondták ki a végig katonáskodó jobbágyok hajdúszabadságát.

Bokályos ház: I. Rákóczi György fejedelmi fogadószobája. Bethlen Gábor gyulafehérvári palotája mintájára, Törökországból hozatott színes, mázas csempével burkolták e szobát. A gránátalmás, virágos díszítés, és a mára lepusztult falfestés az egykori pompakedvelést tükrözi. Mai formáját a legutóbbi építészeti