"A RÁKÓCZIAK DICSŐ KORA"

Nagy mérföldkő ez mind a vár, de úgy gondoljuk a város életében is, mert egy jelentős szakasza zárult le a műemléki helyreállításnak. Voltaképpen az 1997-től 2003-ig tartó rekonstrukció befejezése. Miként a Vörös-torony műemléki helyreállítása után kiállítással adtuk át az épületet a múzeumlátogatóknak, így tesszük most is. Több mint 855 m2-en új állandó kiállítást nyitottunk, mely a "Rákócziak dicső kora" címet viseli.
Mint ahogy a cím is tükrözi nem csak II. Rákóczi Ferencről és az általa vezetett szabadságharcról szól, hanem a magyar történelemben oly jelentős szerepet vitt Rákóczi-családról is áttekintést ad a kiállítás. Egyben felvillantva városunk XVII-XVIII. századi történelmének azon szakaszát, mely országos, sőt nemzetközi hírűvé tette vidékünket és Patakot.

A kiállítás nagy tematikai egységei:

1. A Rákóczi-család - "Méltóságos família" (család felemelkedése)
2. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna az egyház és iskola fejedelmi pártfogói - "Féljétek az Isten és néki adjatok dicsőséget"
3. A Rákócziak szabadságküzdelmei - "Magyar hazánk szabadságáért"
4. II. Rákóczi Ferenc gyermek- és ifjúkora - "A hatalom felelősség, az uralkodás szolgálat"
5. A Rákóczi-szabadságharc - "...Megújulnak a magyar nemzet régi sebei"
6. Száműzetés és emlékezet - "Számkivetésbe megyek - "Állj meg vándor"
7. Élet a várkastélyban XVI-XIX. század - bútortörténeti kiállítás
8. Barokk csataképek - a Rugendas-család grafikái

A NARMER Bt. által készített látványterv alapvetően látogatóbarát, de történettudomány új kutatási eredményeit is népszerűsítő forgatókönyv alapján készült a kiállítás. Reméljük, hogy az évtizedek óta várakozással megelőzött kiállítás sok-sok látogatót, érdeklődőt vonz, s erősíti a múzeumbarátok magyar történelem iránti fogékonyságát.

Jósvainé dr. Dankó Katalin

A köznemesi eredetű felsővadászi Rákóczi-család Zemplén megyéből származott. A XVI. században, a török-kori harcokban emelkedtek fel, szereztek nevet és vagyont. Rákóczi Zsigmond (1544-1608), a család első országosan ismert alakja. A Bocskai-szabadságharc idején Erdély gubernátora, majd fejedelme lett. "Ő adott az Rákóczi nemzetnek nagyságos nevet és böcsületet."
Fia, I. Rákóczi György (1593-1648) 1616-ban Loránffy Zsuzsannával kötött házassága révén szerezte meg Sárospatakot. Ez a vár lett az egyre hatalmasabbá váló Rákóczi-birtokok központja. A pataki várnak a XVII. században országos jelentőségű politikai, kulturális és művészeti kisugárzása volt. Az 1640-es években az épületegyüttest fejedelemi rangjukhoz méltóan bővítették, szépítették.
I. Rákóczi György és felesége a legnagyobb patrónusként támogatta a református egyházat, az iskoláztatást és a könyvnyomtatást. Adományaik tették lehetővé XVII. századi református kollégiumaink - köztük Patak - virágzását. A család hívására érkezett Patakra a kor legkiválóbb pedagógusa, Comenius. Itt készült el az Orbis sensualis pictus, amely a modern pedagógia alapjait teremtette meg.
I. Rákóczi György Felső-Magyarország legjelentősebb birtokosa, majd 1630-tól Erdély fejedelme. A protestáns vallás védelmében bekapcsolódott a harmincéves háborúba. Utóda idősebb fia, György (1621-1660) volt, aki a Báthori Zsófiát vette feleségül. Házasságukból született I. Rákóczi Ferenc (1645-1676). Férje halála után, erdélyi belharcok közepette Báthori Zsófia fiával Patakra költözött és katolikus hitre tért.
I. Rákóczi Ferenc a Zrínyi Ilonát vette feleségül. A pataki vár Sub Rosa-termében folytak a Habsburg-ellenes összeesküvés tárgyalásai. Egyik vezetőjük I. Rákóczi Ferenc. Az 1670 tavaszán kirobbant felkelést megtorlás követte. I. Rákóczi Ferenc óriási váltságdíj ellenében kegyelmet kapott.
Fia, II. Ferenc 1676. március 27-én született Borsiban. Gyermekkora egybeesett a Magyarország felszabadításáért vívott török háborúkkal. Mostohaapja, Thököly Imre mellett ott volt a császárellenes küzdelmekben, és két és fél évet töltött az ostromlott munkácsi várban.
Csehországi tanulmányai után 1694-ben tért haza. Feleségével, Hesseni Sarolta Amáriával, Sárospatakon fejedelmi udvart rendezett be.
A Habsburg berendezkedéssel elégedetlen nemesség szervezkedésbe kezdett, vezetőjük II. Rákóczi Ferenc lett. Tervei megvalósítását széles körű külpolitikai támogatással képzelte el. Letartóztatták, de sikerült Lengyelországba szöknie.
A súlyos elnyomás ellen kuruc mozgalmak bontakoztak ki az országban. A tiszaháti felkelők vezetője, Esze Tamás kapcsolatot keresett II. Rákóczi Ferenccel. Egymásra talált a főúri-nemesi rendi ellenállás és a népi kurucság. 1703 májusában Rákóczi kiáltványával fegyverbe szólította az ország nemes és nem nemes lakosságát.
A kuruc hadsereg magját végvári vitézek, Thököly kurucai, népfelkelők alkották. Rákóczi korszerű, reguláris hadsereget próbált szervezni. 1705-ben a szécsényi országgyűlés megalkotta a rendi konföderációt, élére vezérlő fejedelemként Rákóczit választva. Kimondták a szabad vallásgyakorlást. 1707-ben Marosvásárhelyen Rákóczit beiktatták Erdély fejedelmi székébe.
Az 1707-es ónodi országgyűlésen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Az 1708-as pataki országgyűlésen rendezték a katonáskodó jobbágyok sorsát, biztosítva hajdúszabadságukat. Az intézkedések azonban már megkéstek. A kurucok a Felső-Tiszavidékre szorultak vissza és a békéről tárgyalásokat kezdtek a császár képviselőivel. II. Rákóczi Ferenc Lengyelországba ment, hogy segítséget kérjen az orosz cártól.
Az 1711-ben Károlyi Sándor és Pálffy János által megkötött szatmári béke a magyar főrendek és a Habsburg dinasztia kompromisszuma volt, mely biztosította a rendi jogokat.
A fejedelem a kegyelem helyett a száműzetést választotta. Bízott abban, hogy a spanyol örökösödési háborút lezáró európai békébe belefoglaltathatja az Erdélyi Fejedelemség önállóságát. Reményei hiábavalónak bizonyultak. Franciaországban kezdett hozzá "Vallomásai" és "Emlékiratai" megírásához. Amikor kitört a török-osztrák háború, Törökországba ment. Rodostóban telepedett le. Itt halt meg 1735. április 8-án. Édesanyja mellé, Konstantinápolyban temették el. Örök számkivetés jutott a rodostói bujdosók többségének, nem térhetett haza a száműzetés hűséges krónikása, Mikes Kelemen sem.
A bujdosó kurucok és Rákóczi emléke a magyar nép emlékezetében tovább élt. II. Rákóczi Ferenc hamvait 1906-ban hozták haza, a kassai Erzsébet Dómban temették el.

Dr. Tamás Edit