Számos országos jelentőségű esemény, történelmi család kötődik
Zemplén vármegyéhez. A Rákócziak, Kossuth Lajos éppúgy zempléniek,
miként a más megyékben úgyszintén birtokos Andrássyak.
Az Andrássy-család zempléni birtoklása a XVII. században s
Monokon kezdődött. Az Erdélyből a királyi Magyarországra a
XVI. században átszármazott Andrássy-család bekapcsolódott
a vármegyei politizálásba, kiépült családi kapcsolatrendszere.
Andrássy Péter leánya, Kata 1613-ban a vidék jelentős protestáns
birtokosával, az özvegy Lorántffy Mihállyal kötött házasságot.
Az ifjú feleség férjéhez, s annak családjához Sárospatakra
költözött. Andrássy Péter fia, Mátyás 1628-ban kötött házasságot
Monoky Annával. A monoki s számos más (csetneki, somoskői)
uradalom részbeni örökösével. Monokyak tehetős középbirtokos
családként 1570-80 körül építtették a Monokon ma is álló reneszánsz
stílusú kiskastélyt. A család fiúágának kihalta után, 1643-ban
leányágon az Andrássyak örököltek. Monok ezt követően közel
három és fél évszázadig az Andrássy-család kezében volt.
Az 1676-ban bárói rangot kapott Andrássy Miklós hét fia közül
István építtette a betléri kastélyt, tőle származik a család
betléri ága, az ifjabb Györgytől a monoki ága.
A népes család tagjai közül István, György, Pál és Miklós II. Rákóczi Ferenc
kiváló hadvezérei, tábornokai voltak, míg a Bécsben lakó Péter a császárt szolgálta.
Andrássy György monoki birtokáról 66 katona szolgált a kuruc seregben. Bercsényi
Miklós a kuruc hadak főgenerálisa, a szenátus elnöke 1706 augusztusában néhány
napig Monokon táborozott.
Az örökösök között megosztott monoki uradalom a XVIII. században az Andrássy
család kezében egyesült újra. 1730-40 között már nevükhöz kapcsolható a kiskastély
átalakítása. Andrássy István 1766-ban grófi rangot kapott s hamarosan kényelmesebb,
reprezentatívabb lakhely építésébe kezdett. 1770 körül készült el a nagykastély.
Az oldalszárny földszintjén kápolnát építtetett, mennyezetét freskó díszíti.
Ebben a kápolnában őrizték a Rómából hozott Szent Orbán ereklyét. Az emeleten
található díszterem rokokó falfestése a XVIII. századi magyarországi képzőművészet
remeke. A barokk palotát a XIX. században klasszicista stílusban átalakították.
Monok legismertebb épülete, az 1780-82 körül épült Kossuth-emlékház is az ő
nevéhez fűződik. Az uradalmi tisztilakként használt épület hivatalként s lakásként
is szolgált. Az uradalmi ügyészként Monokra került Kossuth László és családja
1799 és 1803 között lakott benne. Itt született 1802-ben fiúk, Kossuth Lajos.
Születése idején a falu katolikus többségű település volt, jelentős számú református
lakossal. Mindkét közösség templomot épített a századfordulón, melyet az Andrássy-család
rangjához méltón támogatott.
A feudális Magyarország társadalmi-gazdasági viszonyainak
megreformálása a XIX. század eredménye. Az 1825-ös országgyűlésen
az Akadémia alapító Széchenyi
István követői között tízezer forintos felajánlásával ott volt Monok birtokosa
Andrássy György is. A budapesti Lánchíd építésének előkészítése érdekében
Széchenyivel együtt utazott Angliába. Dernői vasgyárában
alkatrészeket készített a hídhoz.
Az 1838-as pesti árvíz idején mentette a bajbajutottakat, segélyezte a károsultakat.
A szabadságharc után az ország gazdasági fejlesztése érdekében tevékenykedett.
Nagy népszerűségnek és köztiszteletnek örvendett. 1867-ben ő alapította a
kétközpontú monoki és Krasznahorka-váraljai hitbizományt.
Az Andrássy család másik, betléri ága (ők 1799-ben kaptak grófi rangot) lett
a XIX. században országosan és nemzetközileg ismertebb. Andrássy Károly a
magyar liberális ellenzéki mozgalom tagja, országgyűlési képviselő. Fiai,
Manó és
Gyula a reformellenzék tagjai. Előbbi Torna, utóbbi Zemplén megye követeként
vett részt az 1847/48-as országgyűlésen. A megye oly sok kiválóságával együtt
az Andrássyak is szerepet játszottak a szabadságharc időszakában. Gyula Zemplén
vármegye főispánja. A legfiatalabb fiú, Aladár katonai szolgálatot vállalt,
az erdélyi hadseregben Bem törzstisztje, majad a feldunai hadsereghez került.
1849-ben bátyjához hasonlósan ő is emigrációba kényszerült, s csak az 1860-as
években térhettek haza.
Az 1849-et követő elnyomó politikában 1860-ban következett be változás. Ennek
eredményeként visszaállították a vármegyék autonómiáját, új főispánokat neveztek
ki. Zemplén vármegye főispánja Andrássy Manó lett. A politikai helyzet azonban
hamarosan változott, 1861. októberében az uralkodó mindennemű megyegyűlést
megtiltott. Ezt követően mondott le Zemplén megye tisztikara és Andrássy
Manó főispán is.
Az 1860-as években tapasztalható változások közepette tért haza az emigrációból
s kapcsolódott be a politikai életbe Andrássy Gyula. Deákkal közösen egyengette
a kiegyezés lehetőségét. Miniszterelnöki kinevezése 1867-ben az Osztrák-Magyar
Monarchia létrejöttét jelentette. Öccse, Andrássy Aladár 1867-et követően
öt esztendeig Zemplén vármegye főispánja lett. Gyula 1871-től a Monarchia
közös
külügyminisztere, Európa szerte egyik legtehetségesebb diplomatának tartották.
Mauzóleuma Tőketerebesen áll.
A XIX. század II. felében a betléri Andrássy-család zempléni birtokaiból
is hitbizományok alakultak. A parnói hitbizománynak Manó, a tőketerebesinek
Gyula,
a homonnainak Aladár a kedvezményezettje. Monokon is tulajdonos váltás történt.
Andrássy György halála után a monoki, a krasznahorkai, a csetneki, a lazonyi,
a dernői uradalom tulajdonosa fia, Dénes lett. A monoki hitbizomány: 8654
hold szántóföld és szőlő, 2047 hold rét, 3255 hold legelő, 1585 5/8 hold
erdő. Ennek
összes értékét a királyi haszonélvezetekkel együtt 840 000 új forintra becsülték.
Andrássy Dénest apja diplomáciai pályára szánta. Ő azonban a szépművészetek
és az irodalom iránt lelkesedett, s lett korának legnemesebb szívű humanistája.
Keveset törődött a gazdálkodással, de birtokait hozzáértő szakemberek irányítására
bízta. Monoki kastélyára lakóhelyként nem volt szüksége, a használaton kívüli
egykor pompás épület pusztulásnak indult. A földterületet ajándékozott ugyanakkor
a monoki Római Katolikus Egyháznak, amelyen 1910-ben felépítették a Kálváriát.
Búcsúja Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén a környék lakosságának híres
zarándokhelye.
Andrássy Dénes 1913-ban bekövetkezett halálával az Andrássyak monoki ága
fiúágon kihalt. A monoki hitbizományt húgának Andrássy Erzsébetnek elsőszülött
fia,
gróf Széchényi Aladár örökölte.
A család betléri ága vitte tovább az Andrássy nevet a XX. században. A politikai,
gazdasági élet mellett a társasági élet meghatározó szereplői maradtak. Utazásokat
tettek tanulmányozva a technikai fejlődést, megismerve más kultúrákat vagy
hódolva a vadászat örömeinek. Utóbbit itthoni birtokaikon is szívesen tették,
hiszen a hatalmas erdőségeik, vadasparkjaik természetes és telepített vadállományban
bővelkedtek. Az Andrássy család ifjabb nemzedéke közül Manó gyermekei Gömör
megyéhez, Betlérhez kötődtek, míg Gyula és Aladár fiai Tivadar és Gyula,
valamint Sándor Zemplén megyében töltötték gyermek és ifjúkorukat, később
ott éltek
birtokaikon.
A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1950-ben alakult Magyarország legjelentősebb
késő reneszánsz épületegyüttesében a Perényiek-, Rákócziak-várában. Fő feladatának
a Rákóczi-család és a szabadságharc megismertetését tekinti. Régészeti-,
történeti-, képző-, iparművészeti és néprajzi gyűjteményei által műtárgy-együttesei
a történeti
Zemplén és Abaúj emlékeinek gazdag tárházát jelentik. Múzeumunk működteti
Monokon a Magyar Nemzeti Múzeum Kossuth Emlékmúzeumát is. Az Andrássyak,
a Rákóczyak
s Kossuth jelölték ki – többekkel együtt – e vidék helyét a történelemben.
Kiállításunk gazdag örökségükből csupán egy szerény válogatás.
Dr. Tamás Edit
