"A jó lovas katonának" - A Rugendas család csataképei

Az augsburgi születésű Georg Philipp Rugendas (1666-1742), majd fiai, ifjabb Georg Philipp Rugendas (1701-1774), Christian Rugendas (1708-1781) és Jeremias Gottlob Rugendas (1710-1772) kizárólag csataképfestéssel foglalkoztak, a 18. századi barokk festészetben nem ritka egy-egy témakörre való szakosodást követve. Jean Courteois és Antonio Tempesta nyomán kialakították a nevükhöz fűződő képtípust: tábori jelenet, harci események ábrázolásai ezek a festmények, általában tájban elhelyezve. A virtuóz könnyedséggel megfestett lovak és lovasok, a környezet részletei, a gyakran viharos égbolt, jellegzetes és jól azonosítható motívumai a képeknek. A kompozíciók a hagyományos csatakép ikonográfiát követik, a tájháttér viszont a korszak német, illetve németalföldi tájképeinek hatását mutatja. Az olajképek rézmetszet, illetve mezzotinto változatban is megjelentek, ezek példányszámuknak köszönhetően szélesebb közönséghez jutottak el és még ismertebbé és kedveltebbé tették a művészcsalád tagjait, akikhez más festők is csatlakoztak és utánozták műveiket. A hagyomány szerint a kompozíciókon látható katonák kurucok, az öltözékek alapján azonban valószínűbb, hogy végvári vitézek, s ezeknek a törökökkel, valamint a császári hadsereg katonáival való összecsapásait láthatjuk A grafikákon megjelenő verses feliratok a katonaélet viszontagságairól szólnak általánosságban, bármilyen konkrét esemény említése nélkül. A Rugendas család és körének csataképei, valamint ezek grafikai változatai Magyarországon legnagyobb számban a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményében találhatók.