Polgárosodás Patakon
2005. julius 16. - november 15.

Magyarországon a polgári átalakulást 1848-49 vívmányai indították el. A kiegyezés az alkotmányos viszonyok kiteljesedését és a polgári nyilvánosságot teremtette meg. A gazdasági, politikai és kulturális törekvések új szervezeti kereteket igényeltek, s nagy számban alakultak különböző egyesületek. A társaskörök, érdekképviseleti, önsegélyező társaságok mellett nagyon sok az egyházi alapítású egyesület.
Sárospatak a századfordulón Zemplén vármegye legkisebb járási központja. Lakosságszámát dinamikusan növelő kisváros (1880: 5456, 1930: 11257 lakos), mely 1883-ban egyesült Sáros-Kis-Patakkal.
A város nagy történelmi múlttal rendelkező központ, Református Kollégiuma a XVI-XVII. századtól központ országos jelentőségű oktatási-kulturális központ. E nagyhírű intézmény tanári kara és diáksága révén hozzájárult a város szellemi életéhez, erősítette polgári jellegét.
A Sárospataki Járás létrejötte után megerősödött a város hivatalnokrétege. 1913-ban a Királyi Járásbíróság, 1925-ben a Sárospataki Királyi Adóhivatal kezdte meg működését. Ennek ellenére a város lakossága a XX. század első évtizedeiben is többségében a mezőgazdaságban dolgozott. Az iparban 18% körüli, a kereskedelemben és hiteléletben 6% körüli, a közigazgatásban 5-6% körüli a munkát vállalók aránya.
Az ipar részben a környéken található bányáiról (Sárospataki Kovamalomkő Gyár, Várszegi Testvérek kőbányája), kerámiagyártásáról (az Ullrich-féle üzemlt), téglagyáráról, gőzmalmáról, törkölyfőző szövetkezetéről és a Furmint Tokaj-hegyaljai Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Rt-jéről híres.
1930 előtt 170-180 kereskedő dolgozott a városban: rőfös, rövidáru, bor-, vas-, fűszer- és vegyeskereskedők voltak, sokuk a zsidóság köréből került ki. Üzleteik a Kossuth és Rákóczi utcán sorakoztak.
Az egyházak története nagyban összefügg Sárospatak város és a Kollégium történetével. A XIX. század végére a város felekezeti megoszlása is alaposan megváltozott. A reformátusság aránya csökken, az 1880-ban még 37%-ról 1930-re 29%-ra esett vissza. A katolikusok aránya növekvő, 32%-ról 43,6%-ra emelkedett a bemutatott időszakban. A XIX. századi nagyarányú zsidó bevándorlás eredményeként 1880-ban már 13%-át alkotják a város népességének, arányukból azonban folyamatosan veszítenek, 1930-ban már csak 9,7%-ban.
Az egyházak széles intézményhálózatot és civil szervezetek sorát tartották fenn, támogatták. A római katolikus egyház kisdedóvót, hatosztályos leány, a fiúknak elemi iskolát, illetve polgári leányiskolát működtetett. Árpádházi Szent Erzsébet Önképzőkör, Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület kapcsolódott intézményeikhez.
A református egyház Kollégiumának részeként működött a gimnázium, a teológus és jogi képzés (1923-ig), valamit a tanítóképző intézet, hozzá kapcsolódó gyakorlóiskolával. Comenius Olvasókör, Kálvin Kör, Ifjúsági Sport Kör, Zenekör, cserkészcsapat jelzi az ifjúság körében végzett munkájukat. (Magyarországon 1909-ben alakult meg az első cserkészcsapat, 1913-ban jött létre az országos szövetségük, egyesítve a különböző felekezetek csapatait.)
A Református Kollégiumban számos önképzőkör, illetve sportegylet működött.

Sárospatakon az első világháború előtt 18 egyesület működött, mely a háborút követő időszakban további 14-el bővült. Voltak, amelyek rövidebb ideig funkcionáltak, de pl. az Ipartestület a teljes bemutatott korszak alatt működött. Hat sportjellegű, hat társaskör, öt kulturális, négy érdekképviseleti, négy hazafias-vallásos, kettő jótékony, kettő önsegélyező, három egyéb.
Az 1870-es években alakult Sárospataki Irodalmi Kör alapította az 1882-1905 között kiadott Sárospataki Lapokat. 300 egykori diák alapította 1928-ban a Pataki Diákok Országos Szövetségét.
Az egyre divatosabbá váló szabadidős programok és az újrainduló olimpiai mozgalom sportegyletek sorát indította útjára. 1893-ban alakult az első, a "Sárospataki Sportegylet". 1897-ben a vadászok alapítottak társulatot. Nagyon népszerű volt a Lövészegylet, 101 tagot tömörített.
A jótékonysági egyesületek egyházak keretében működtek, a Sárospataki Református Nőegylet 1900-ban, a Sárospataki Izraelita Nőegylet 1901-ben indult útjára.
A Sárospataki Társaskör 1892-ben, a Polgári Kaszinó 1908-ban alakult. A Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) 1921-ben alakult Sárospatakon, 1925-ben már sportegyletet, 1939-ben társaskört hoztak létre tagjai.
Az egyesületek bálokat, közös kirándulásokat szerveztek, említésre méltó az Ipartestület pünkösd vasárnapján Tengerszemnél szervezett programja.