Kass János grafikusművész tárlata
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma Sárospatak
2003. május 23. - 2004. majus 30.

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma idén átadott új épületében, a Múzsák Templomában, Sárospatakon nyitottuk meg május 23-án Kass János grafikusművész tárlatát. A művész ötvenkét év után újból Patakon címet is kaphatta volna a kiállítás, mivel a Várban egy évtizedig működő Képzőművészeti Alap I. számú Alkotó Otthonának művészvendégeként tartózkodott huzamosabb ideig városunkban, az ötvenes években. A magyar grafika történetében meghatározó jelentőséggel bíró kassi munkásság új korszakot nyitott az illusztráció műfajában – fogalmának megújításával hozzájárult a szöveg melletti rajzok autonómmá válásához. Illusztrációi önálló lapokként is teljes értékű alkotások, kvalitásos darabok.
Az ötvenes években induló művész olyan pályatársakkal együtt kezdte az alkotói munkát, mint Kondor Béla, Feledy Gyula, Reich Károly, Gross Arnold, Würtz Ádám, Raszler Károly, Csohány Kálmán. Sorolhatom a neveket a művészet más területeiről is, nevezetesen az irodalom világából említve, Juhász Ferenc, Örkény István, Karinthy Ferenc, Nagy László nevét, akikhez szoros barátság fűzte, s művészetük szimbiózisban élte fénykorát. Kass és az irodalom elválaszthatatlanságát szimbolizálják művei, illusztrációi. A tárlat anyaga a legjelentősebb műveket prezentálva, az elmúlt fél évszázad munkásságát hivatott érzékeltetni. Két főbb egység követhető nyomon, egyrészt az illusztrációk nagyobb tömbjét alkotó Bibliai-, Tragédia-, Hamlet-lapok, a Cantata Profana lapjai, a Faludy-fejek, és a Kékszakállú herceg várához készített szitanyomatai. Másrészt az oratóriumi részen kissé elkülönülve az egyedi grafikák láthatók, az Új mutáció sorozata, a Szent Ferenc, a Noé, és Nárcissus alakját megörökítő ábrázolások, valamint a Fejek-sorozat. A fehér, polisztirol egyenfejek egyénített darabjai, Örkény István, Juhász Ferenc, Karinthy Ferenc verseivel, és Kass saját elgondolásaival. Technikáját tekintve a toll-, kréta és tusrajztól kezdve a sokszorosított grafikai eljárások közül a nagy mesterségbeli tudást igénylő színes rézkarc, aquatinta mellett a szitanyomatok, és a legújabb elektrografikai eljárás – a xerox – is helyet kapott.
A kiállítás maga is műalkotáshoz hasonlatos, eredeti ötletekkel tarkítva látványos, attraktív térszervezést mutat. A Kékszakáll vörös és kék színei drapériákon futnak végig a boltíveken, a volt templomhajó terében. A pilaszterek által lehatárolt íves falszakaszok mint mellékoltárok hordozzák az oltárképszerűen elhelyezett grafikákat. A főoltáron a szárnyas oltárokhoz hasonlóan A Kékszakállú herceg vára c. sorozat három megfestett alakja – A herceg, Judit és a Régi asszonyok - magasodik. A kiállítási katalógus Tandi Lajos irodalomtörténész összefoglaló, korszakoló írásaival áttekinti az elmúlt évtizedek legjelentősebb munkáit.

Vámosi Katalin