Demeter István festőművész kiállítása

Demeter István (1914-1977)

Demeter István 1914-ben született Jászapati határában egy kis tanyán. Szülei korán meghaltak, őt és három testvérét a nagyszülők nevelték. Jól és könnyen tanult. Az elemit és a gimnázium első osztályait Jászapátiban végezte, majd Egerbe jelentkezett a papi kisszemináriumba. Itt fejezte be tanulmányait a Hittudományi Főiskolán.
A teológiai stúdiumok mellett, az egri évek idején verseket, könyvkritikákat írt, melyek budapesti és egri lapokban jelentek meg. Vallásos elmélkedéseit papírra vetette, később könyvvé formálta, s 1947-ben Föl, a hegyekre! címmel megjelentette. Szülővarosáról, Jászapátiról szociográfiai tanulmányt készített.
Csodálatosan gazdag könyvtára tükrözte érdeklődésének széles ívét: teológia, filozófia, művészet, orvostudomány, grafológia, frenológia (arcisme), asztrológia. 1938-ban szentelték pappá. Hitoktatóként káplánként működött Keresztespüspökiben, Sajószentpéteren és Kisvárdán, majd 1942-43-ban tábori lelkész. Utána Járokszállás, Kunszentmárton és Tiszafüred voltak állomásai.

Tíz évig Újszentmargitán, majd 1959-tól 1977-ig, haláláig Sajószentpéter plébánosa.

1961 fordulópont Demeter István életében. "...46 és fél éves fejjel, egy álmatlan éj után, ellenállhatatlannak tetsző ösztönből festeni kezdtem, azóta létmódom ez" - írja önéletrajzában. 16 évet átölelő festői munkássága során autodidakta módon kutatta a színek, formák, vonalak és anyagok törvényeit. Képjegyzekeinek adatai szerint 19754 darab, nagyrészt papírlapra vegyes technikával festett műve született.

1971 fontos esztendő művészetében, ekkor alkotta meg két nagy sorozatát, a Teilhard de Chardin Hymne a la Matiere költemény ihlette Anyaghimnusz ciklust, továbbá a Clevelandi imából táplálkozó Néger Ima sorozatot. 1971-ben nyílt meg a Miskolci Képtárban egyéni kiállítása.

1970-77-re esett a sajószentpéteri római katolikus templom belső terének díszítési munkálata, melyet a művész élete fő művének tekintett. A templom freskóit és stációs képeit művészbarátaival együtt készítette: például Kondor Bélával, Feledy Gyulával, Csohány Kálmánnal, Kass Jánossal. Demeter István barátai révén közvetlen kapcsolatban állt a 60-as évektől felpezsdülő miskolci képzőművészeti élettel.

Demeter István képeinek grafikussága, vallásos gondolatköre és poétikája szorosan kötik őt Kondor Béla festészetéhez, a modern magyar képzőművészet egyik legmarkánsabb irányzatához, s ezen keresztül olyan alkotókhoz, mint Vajda Lajos, Korniss Dezső, Országh Lili vagy Anna Margit.