Demeter István festőművész kiállítása
Demeter István (1914-1977)
Demeter István 1914-ben született Jászapati határában
egy kis tanyán. Szülei korán meghaltak, őt és három testvérét
a nagyszülők nevelték. Jól és könnyen tanult. Az elemit és a
gimnázium első osztályait Jászapátiban végezte, majd Egerbe
jelentkezett a papi kisszemináriumba. Itt fejezte be tanulmányait
a Hittudományi Főiskolán.
A teológiai stúdiumok mellett, az egri évek idején verseket,
könyvkritikákat írt, melyek budapesti és egri lapokban jelentek
meg. Vallásos elmélkedéseit papírra vetette, később könyvvé
formálta, s 1947-ben Föl, a hegyekre! címmel megjelentette.
Szülővarosáról, Jászapátiról szociográfiai tanulmányt készített.
Csodálatosan gazdag könyvtára tükrözte érdeklődésének széles
ívét: teológia, filozófia, művészet, orvostudomány, grafológia,
frenológia (arcisme), asztrológia. 1938-ban szentelték pappá.
Hitoktatóként káplánként működött Keresztespüspökiben, Sajószentpéteren
és Kisvárdán, majd 1942-43-ban tábori lelkész. Utána Járokszállás,
Kunszentmárton és Tiszafüred voltak állomásai.
Tíz évig Újszentmargitán, majd 1959-tól 1977-ig,
haláláig Sajószentpéter plébánosa.
1961 fordulópont Demeter István életében. "...46
és fél éves fejjel, egy álmatlan éj után, ellenállhatatlannak
tetsző ösztönből festeni kezdtem, azóta létmódom ez" -
írja önéletrajzában. 16 évet átölelő festői munkássága során
autodidakta módon kutatta a színek, formák, vonalak és anyagok
törvényeit. Képjegyzekeinek adatai szerint 19754 darab, nagyrészt
papírlapra vegyes technikával festett műve született.
1971 fontos esztendő művészetében, ekkor alkotta
meg két nagy sorozatát, a Teilhard de Chardin Hymne a la Matiere
költemény ihlette Anyaghimnusz ciklust, továbbá a Clevelandi
imából táplálkozó Néger Ima sorozatot. 1971-ben nyílt meg a
Miskolci Képtárban egyéni kiállítása.
1970-77-re esett a sajószentpéteri római katolikus
templom belső terének díszítési munkálata, melyet a művész élete
fő művének tekintett. A templom freskóit és stációs képeit művészbarátaival
együtt készítette: például Kondor Bélával, Feledy Gyulával,
Csohány Kálmánnal, Kass Jánossal. Demeter István barátai révén
közvetlen kapcsolatban állt a 60-as évektől felpezsdülő miskolci
képzőművészeti élettel.
Demeter István képeinek grafikussága, vallásos
gondolatköre és poétikája szorosan kötik őt Kondor Béla festészetéhez,
a modern magyar képzőművészet egyik legmarkánsabb irányzatához,
s ezen keresztül olyan alkotókhoz, mint Vajda Lajos, Korniss
Dezső, Országh Lili vagy Anna Margit.