A Rákócziak földjén, ha a történelmi múltat időző tárogató kuruc dalokat szólaltat meg nem hiányozhat a „Krasznahorka büszke vára” kezdetű, a nemzeti romantika jegyében született dal, melyet a vár hajdani tulajdonosainak egyike gróf Andrássy Gyuláné írt. Az Andrássy családot megosztotta a Rákóczi szabadságharc, közöttük II Péter, Gömör-vármegye főispánja rendíthetetlenül császárhű, három testvére, I.István, (a betléri ág alapítója) II. Miklós és I. György végig kitartottak a szabadságharc ügye mellett. I. István öccse, II. György a monoki ág őse, előbb a császár oldalán a hegyaljai felkelés leverésében szerzett katonai érdemeket, majd a Rákóczi szabadságharc idején kuruc ezredes, később gyalogsági tábornok Csúfneve: kocsmagenerális.
II. Miklós beállt a ferences rendbe, Rákóczihoz 1700-ban csatlakozott. Ragadvány neve „dervis-generális”, vagy Andrási- basa.
A XIX századtól egyre inkább a közéletben találkozunk a főnemesi család tagjaival, a magyar társadalmi és gazdasági fejlődés elhivatottjaival. Közöttük Zemplén vármegye felemelkedésében kiemelkedő szerepet játszott a három testvér, gróf Andrássy Manó, Aladár és Gyula főispánok . 1872-ben, Andrássy Manó gróf főispánsága idejében Zemplén vármegye lépéseket tett annak érdekében, hogy „ II. Rákóczi Ferenc Törökországban hamvadó porai haza hozassanak”.
„ Maradjon hű szép hagyományaihoz és egyik vezető tagja lesz a nemzetnek”- írta Zemplén vármegye monográfiájának előszavában 1906-ban gróf Andrássy Gyula, az ifjabb.
Száz évvel később is megszívlelendőek e sorok. Közös történelmi hagyományaink összekötik Betlért, Krasznahorkát és Sárospatakot.
A kiállítás kapcsolatunk eredménye, melyért köszönettel tartozunk a Szlovák Nemzeti Múzeum főigazgatójának, PhDr. Peter Marákynak és a Betléri Muzeum igazgatójának Mgr. Eva Lázárovának. Reméljük, hogy a főúri környezetben kiállított műtárgyak felkeltik érdeklődésüket és sokan felkeresik a közeli Betlért és Krasznahorkát.

Jósvainé dr. Dankó Katalin
Magyar Nemzeti Múzeum
Rákóczi Múzeuma igazgatója